A jó dalokat szeretjük. (Naná.) Meg a kiválóakat (Tripla naná.) A hangosakat, sírósakat, vicceseket, agyasakat, ’ágyasakat’. Szeretjük, ha kiszolgálják a rosszkedvünket, szerelmünket, szakítást, bulit, dacot. Bal könyök lazán kitesz, tépaszél, hashtagYOLO (a letüdőzött hajtincset meg röhögve felköhögjük).
Ezek eddig nyilvánvalóságok. A megfejtés ott kezdődik, amikor egymásnak feszülve bizonygatjuk, hogy a „kék-az-ég” és a „harc-az-élet” aktuális kedvenc dalunkban ezúttal tényleg új információt hordoz. Darázsfészek. Az ízlésről és értékrendről való vitának kábé annyi értelme van, mint „macskaajtónak az intenzív osztályon”.
De:
Olyan igazodási pontok és útjelzők, amik segítenek eldönteni, hogy úgy általában normálisak vagyunk-e, és amik bizonyos szempontok alapján különböző csoportokba sorolnak minket, a zenei ízlésben is lefektethetők. Neurobiológiai alapoktól zeneelméleti megfejtéseken át a szkítákig el lehet persze menni ezerfelé, hogy számba vegyük azokat az összetevőket, amik a „jó dal” fogalmát a lehető legpontosabban definiálhatják, de ezeket brit kutatók nyilván már megtették, tehát nem kezdek bele. Mivel azonban úgy általában is ellenállhatatlan vágyat érzek, hogy bedugjam a fejem az oroszlán szájába, leírom azt az egyetlen, központi összetevőt, ami nélkül nem lehet „jó” egy dal. (A „Jó” itt, mint a magasztos, ultimate, legfelső, egyetlen, örök, megkérdőjelezhetetlen kifejeződése.)
Hiteles előadó
A hiteles előadó közölni akar velünk valamit.
A hiteles előadó a saját szavait énekli.
A hiteles előadó arról énekel, amiről akar.
A hiteles előadó tudja, mi áll jól neki. (És rajta.)
A hiteles előadó nem követ divatot.
A hiteles előadó szobrát a rajongók faragják.
Szóval a hiteles előadónak ilyen szuperképességei vannak, így ha ő (Chuck Norris) azt énekli, hogy „Az élet a legjobb méreg”, akkor szívesebben belehalunk. Ha vele ordítjuk, hogy „nem nézek én többet se férfira, se nőre” könnyebben átvészeljük a csalódást, és felgyorsul a pulzus, ha „hátraszeged fejed, édes, amikor kérges tenyerem az öledbe ér”.
Izgi, ugye? A totális és megkérdőjelezhetetlen szabadságunk abban áll, hogy azt sorolunk ide, akit mi szeretnénk. Az én tanulságom ilyenformán tehát csak az enyém, mindenki tegye meg bátran maga is a tétjeit!
Segítségképp: ha valaki netán azokra a szempontokra kíváncsi, mik mentén sérülhet egy dal „jósága”, a fenti listát tegye egyszerűen tagadásba.
Ezen ismérvek alapján például a 2016-os Fonogram Díj hazai jelöltjeinek zömére nem lehet panasz, június 8-án pedig kiderül, kik mentek nagyot idén a szakmai zsűri szerint.
A jelöltek teljes listája itt látható: http://www.fonogram.hu/jeloltek
