Zeneszöveg-blog

A Random Trip egy nagyon jó koncertsorozat, ahol híres zenészek jamelgetnek, impróznak, és szabadon énekelnek, játszanak, amit csak akarnak.

Ennek a sajátos tulajdonságnak köszönhetően csak a zenét valóban nagyon szerető emberek vesznek részt a koncerteken. Ez nem olyan, amikor egyszer csak van sok ezer rajongód. Ez olyan, hogy minden koncertre egyre többen mennek el, emberek akik a valódi szívből zenét értékelik. Azt hogy mindenki a tudása javát adja akkor, amikor kedve van, teljesen lazán.

Ilyen volt ez most is. Funky buli nagyon profi szinten, ez cseperedett egy laza örömzenéből. Hatalmas élmény volt ennyi jó zenészt így látni és hallani.

Feczer Bálint+

Ismét egy olyan együttes koncertjén voltam amin eddig még sosem, ilyenkor meghallgatom előtte nagyjából az összes elérhető számukat, tapogatózom, ismerkedem. Azt azonnal sejtettem, hogy megint egy kicsit távol áll tőlem a műfaj, de ehhez már volt időm hozzászokni, zenét szerető emberként sok érdekességre lettem figyelmes. Alternatív rock, keverve elektronikus jellemzőkkel, és
dallamaiban egészen jó, táncolható, ugrálható ütemekkel.

Budapest park, péntek este esőre áll a tömeg egyre nagyobb, kezdés előtt már teltház volt, rengetegen voltak. Ahogy elkezdték onnantól kezdve mindenki énekelt, ez így maradt a legvégéig. Jó lehet úgy játszani, hogy egy nagyjából hatezer fős kórus kísér végig. Extra bulival köszönték meg a rajongóknak ezt az estét, végig tényleg hátborzongató (persze jó értelemben) hangulatot teremtve.

Két nagyon nagy rajongóval sikerült is váltanom pár szót, egyikük Séből (Vas megye) érkezett az eseményre, a Vad Fruttik fennállása óta rajong az együttes összes számáért, mint elmondta éjjel-
nappal Őket hallgatja, és életének sok meghatározó pillanatát kapcsolja össze az együttes dalaival. Nagyon ritka esetben hagyna ki koncertet, és csak nevetett amikor rákérdeztem, hogy
szeptemberben is elutazik e Budapestig - aztán jött a válasz is: naná!
Egy másik fanatikus három szóval jellemezte az estét: Kikapcsoltam, Elszakadtam, Beleestem! Igazság szerint a közepétől kezdve én is, egészen hatalmas hangorkán volt, többször önkénytelenül ritmusra
járt a lábam, ezért én is felírtam három szót…

Hangulat, Ordít (jól), Vad Fruttizmus

Amint vége lett szórványos zápor, majd eső mosta a tömeget, akik a koncert után, még legalább, 2-3 órát maradtak, és a zenekar számaira buliztak tovább, ki esőkabátban ki nélküle. Várom a szeptemberi koncertet, mert bár ez lehetett volna az egyetlen, de szívesen megyek arra is!

Feczer Bálint+

Igaz, 25 éves, de csak tavaly jártam ott először. Meg kell érni a dolgokra. Idén viszont már nem volt kérdés, hogy ott leszek a Művészetek Völgye fesztiválon (röviden: Kapolcson), mert elsőre magával ragadott. A steril, városi élet az én felnőttkorom része is lett, de a kutyasz*rt a járdán azzal a büszke tudattal kerülgetem, hogy hiába a kedd 10 órás sales meeting, mégiscsak több száz éves palóc családból származom. Ettől közelebb érzem magam a Valósághoz. Ha pedig néha (sokszor) futhatnékom támad, csak vidék, csak falu, vissza a gyerekkort. Úgyhogy sátor az autóba, irány Kapolcs és a kiszámíthatatlan, Földközeli élmény! (Később kiderül - szó szerint.) Ha Kapolcsot meg akarod élni, innen érdemes nekiindulni.

A letisztult, praktikus élet első felvonásában letesszük az autót. A falu megtelt, a járdáról az embertömeg már az úttestre folyik, és egyébként is,

itt autóval végiggurulni olyan, mintha gördeszkáról akarnánk megnézni Mona Lisa-t a Louvre-ban.

Kialakított parkolóhely van bőven, na, de a természet hazatérő gyermekei nem dobálják csak úgy az ezerötszázasokat, mert messze még az esti kocsma. Megtakarításilag ezért érdemes továbbmenni, a falu másik végén például egy gyümölcsös gazdái 500 Ft-tal olcsóbban mérnek egy napot az almafáik alatt. 

A második felvonásban felvesszük a karszalagot, és megtudjuk, hogy valami félreértés miatt nincs sátorhelyünk. Kalandot akartunk, tessék. Délután 4 óra, időnk még rengeteg, hogy kitaláljuk, hol érjen az éjszaka. És itt jön a legfontosabb tárgy, ami a kedvenc fesztiválnadrágom zsebében lesz az elkövetkező 72 órában:                a műsorfüzet. Ebben az összes helyszín minden programja mellett ott van a fesztivál térképe is, jelölve rajta kisbolt, zuhanyzó, vendégasztal, wifi, buszmenetrend, bárányok. Ha már szóba hoztam: a fesztiválnadrág egy nagyon praktikus viselet. Két irgalmatlan méretű oldalzsebében bőven elfér papír zsebkendő, kézfertőtlenítő, telefon, pénztárca, ügyesen hajtogatott, nemcsinos esőkabát, egy fél literes víz, és még mindig van benne hely. 

Mentesül a kéz, lehet szabadon csettinteni, táncolni, fröccs-önteni. Nem mellesleg bőszárú, tehát alkalmas viselet melegben (mert szellős), hidegben (mehet alá a cicanadrág), rock fesztiválon és váratlan hip-hop koncerten egyaránt.

Helyben készült, házi bodzaszörppel ülünk a patakparton, válságtanács. Belemennénk olyan őrültségbe is, hogy kiveszünk szobát Köveskálon, ahol tavaly megszálltunk, de elkéstünk, mások már megszállták, teltház van, kézcsók. A problémával (is) a zsebünkben elindulunk Taliándörögdre, hogy az Elevenkert helyszínén az ismerősöknél tiszteletünket tegyük.

Bár a térkép 3 km-t ír Taliándörögd és Kapolcs között, kevesen vállalkoznak, hogy lesétálják a távot, mert a valóságban - többünk szerint – inkább a duplája. A falvak közötti mozgásra az erre rendszeresített Csigabuszokat ajánljuk. A nevével ellentétben nem nézelődésre vannak, hanem, hogy a szörptől-portól ragadó fesztiválozók gyorsan eljussanak egyik helyszínről a másikra. Ha valaki mégis nekiindul gyalog, a busz akkor is felveszi, ha nem akarja. Útközben kicsit megszeppent osztálykirándulás-érzés van. Ugyanonnan jövünk, hasonlót szeretünk, egyfelé megyünk, és ez összehoz minket 5 percre. Az út mentén, egy szántóföldön két horpadt hippi autó áll, közöttük nyugágyakon félmeztelen fiúk gitároznak, és minden fordulónál integetnek.